Figyelem! Az alábbi posztban részletesen kerül bemutatásra az X-Men 11-es száma. A tovább után óvatosan, Spoiler, Spoiler hátán!

Jubilee születésnapja van, és az X-ek egy partival ünnepelnék, de az újdonsült ex mutáns újabban vámpír ezt nem tudja értékelni. Jelenlegi állapotát még nehezen dolgozza fel. Ki is rohan azonnal, ahogy elhangzik, hogy „boldogszülinapot!”

Xavier professzor megy utána és ő próbál meg lelket önteni belé, mondván, hogy nem szabad rosszul éreznie megát a szigeten mindenki más, ahogy Jubilee is az volt eddig is, most csupán ez a mássága változott meg egy másik mássággá. A Professzor a saját életéből mesél el neki egy történetet, még 1957-ből, Kenyából…

Egy francia újságban látott egy képet, amin egy elefántot fejjel lefelé lógatva kötöttek ki és meg akarta tudni, hogy ki és hogyan képes egy ekkora állatot így felemelni. Ez hozta a Professzort egészen Afrikáig, ahol éppen egy táborban ül az idegenvezetőjével és annak csapatával. Max nevű vezetőjével elhagyják a tábort, hogy a városban a szükséges dolgokat beszerezzék. A város Afrikában pár házat és valami egyszerű földutat jelent csupán, ami igen veszélyes az idegenek számára, ezért mikor megérkeznek, Max pisztolyt ajánl Xaviernek aki azt visszautasítja.

Xavier az ivóban kezdi a keresést, beszédbe is elegyedik pár helyivel, mikor verekedés tör ki az egyik kártyaasztal mellett és egy hatalmas orosz leszúrja a partnerét, aki fegyvert rántott rá. De nem is ő az érdekes, hanem Svetlana nevű főnöknője, aki üvöltve dobja ki a ruszkit, mondván, hogy dolgozzon, inkább ne kártyázzon és igyon. Svetlana azonban nem tűnik, egy barátságos közlékeny személynek ezért a prof inkább beleolvas az elméjébe. Ez feltűnik a nőnek, legalábbis, hogy bámulják, erre megfenyegeti Xaviert, hogy a maga dolgaival törődjön. Elindul az orosz csapat, Xavier Max kocsiját veszi kölcsön, hogy követni tudja őket. Egy füstölő vulkánnál éri utol őket ahol több állat tetemét találja ugyan úgy felkötve, ahogy a magazin képein látta az elefántot. Ahogy leskelődik a csapat elméjét elködösíti, de Svetlánán nem működik így ő le is üti a profot.

A semmiből egy idegen ugrik elő, aki a nő egész bandáját ártalmatlanítja pillanatok alatt, de kiderül, hogy egyébként ismeri a nőt. Ismeri, de nem különösebben szíveli, őt is elintézi pár mozdulattal. Xavier felébred, és miután megköszöni a segítséget, megpróbál beleolvasni az idegen gondolataiba, de ez nem megy könnyen, csak úgy, hogy az idegen beengedi őt. Kiderül, hogy több száz éves, vámpír, aki Afrika ezen részét védelmezi, a Svetlana féle orvvadászoktól száz meg száz éve. Most is megölné mindet, de a professzor inkább kitörli az emlékeiket, sőt azt is, hogy ismernék egymást.

Ezzel a történettel azt akarta elmondani Jubilee-nek, hogy az a férfi nem olyan volt, mint Dracula vagy Xarus, hogy ahogy minden ember úgy minden mutáns és minden vámpír is más és Jubilee-nek is van esélye, hogy megbékéljen magával, és teljes életet élhessen. Miután ezeket elmondja, Jubilee-n a sor, hogy megértesse vele, hogy az eszével érti ezeket, de a lelkében elfogadni nem egyszerű.