Most a képregényfilmekkel foglalkoznék, már nem kevés oldal nem kevés vitájában vettem részt a különböző képregényekből készült filmekről, hogy melyik milyen jó, vagy rossz, mennyire képregényhű mennyire kezeli szabadon az alapanyagot. Íme, itt egy összeállítás, hogy én mi alapján, hogyan kategorizálom a képregényből készült filmeket.

Önkényes, de nálam 3 fajta képregényfilm van.

1. "wikipédia alapú" általában a képregényfilmek ide tartoznak. Ezekben a szerzők elolvasták a hős wiki adatlapját és kábé azt próbálják filmre vinni.

Ezekből is van:

a) izzadságszagú: Pókemberek (Raimi), F4, Elektra, Batman és Robin, Mindörökké Batman

b) korrekt: Fenegyerek, X-Men, Rozsomák, Thor, Amerika Kapitány

c) zseniális: Penge, Vasember

2. Amikor egy képregény, vagy maximum kettő a konkrét alapja, általában ezek szoktak jobban sikerülni nagyobb százalékban (The Dark Knight-Long Halloween, Batman Begins-First Year, X-Men:2-God Loves, Man Kills, Megtorló: War Zone). Ezekben a szerzők alapul veszik a képregényt és abból alkotnak valamit.

A képregényrajongók meg mutogatnak, hogy figyi innen vagy onnan van, és vagy jól, vagy rosszul sikerült adaptálni egy-egy részletet, sztorit.

3. szolgai másolás, melyeknél, a sztoribord egy konkrét képregény, ha nem vagy rajongó, de fogod a képregényt a kezedben akkor is simán felismered, hogy a jelenetek hogyan követik egymást, mit hol találsz meg a lapokon. Ilyen a Sin City, 300 és a Watchmen is.

Ezektől senki nem várja, hogy megfejtsen, általában nem is lehet máshogy csak így vászonra vinni, illetve, mint a Watchmen példája mutatja, így sem lehet tökéletesen.

Vannak olyanok is, amiket nem lehet besorolni, mint Tim Burton Batman-e ami nem is képregényfilm, ahol Batman csak egy indok Burton-nek, hogy a saját zseniális világát filmre vihesse, de nála minden filmnek ez a lényege, nem a történet, vagy karakterek.

Mint minden felsorolás, példaállítás, kategória ez se tökéletes, de nekem eddig (majdnem) minden filmet sikerült beraknom valamelyik skatulyába.

Kommentben lehet vele vitatkozni.

Ha valaki kedveli a tetoválásokat, mint én, annak különösen szívet melengető Penge filmbeli megjelenése, hiszen nem is kevés tetoválással rendelkezik. Sőt ahogy a filmekben haladunk előre úgy nő a tetoválása is (külön érdekesség, hogy a sorozatban, mely kronológiailag, elméletileg a Szentháromság után játszódik kisebb/kevesebb tetoválása van, mint előtte). Az első részben a hátán lévő minták csak szolidan kúsznak el a vállán át a mellkasára, és a Szentháromságra már egészen a hasáig leér, és a fején a füle előtt is van tetoválás, ami szintén nem volt az első részben.

A Penge II-ben a Farkasfalka tagjai között is van tetovált nem is egy, és rajtuk is érdekes minták vannak. Itt jelennek meg a tetovált vámpírok, hisz az első részben csak Penge és a familiárisok voltak varrva.

A Szentháromság-ban ugye Penge tetoválása „megnő”, illetve kap varrást Hannibal King, és Whistler lánya is. A vámpírok ebben a részben nem tetováltak, legalábbis nem hangsúlyosan, mint a második részben.

Ami a filmekben csak kúl tribal tetoválás az a sorozatban bandatetkó lesz. Itt is van jelentősége a familiárisok jel-tetoválásának, Penge tetoválását is megemlítik, sőt a készítését is elmesélik, de ezek a Penge tetoválások nem a film tetoválásai, máshogy is néznek ki. nem is olyan jók, vagy művésziek véleményem szerint.

Nem csak Pengének, hanem egyéb film/sorozat szereplőnek is van tetoválása, és Pengével ellentétben jelentenek is valamit (a vámpírok tetoválással jelölik meg a familiárisaikat, hogy más vámpírok ne öljék meg véletlenül se). Nagyon nagy öröm, hogy ebben a világban ilyen kiemelkedő szerepe van a tetoválásoknak. Majdnem mindenszereplőn van valamilyen varrás, Pengén ugye a sajátjai, a familiárison pedig a jelek.

A Marvel Anime: Pengéje a tetoválásban is más, nem szimmetrikus, de tribal tetoválása van, a fejére is felkúszik mindkét oldalon. Hogy a testén mi van, azt nem tudjuk, nem vetkőzik. Ahogy a Pókember animációs sorozatában sem, így azt se tudni, hogy ott van-e tetoválása.

Nem szerettem volna most nagyon belemenni a tetoválások elemzésébe, nekem csak tetszenek, meg magam is gyűjtök, de érteni azért nem értek hozzá annyira, hogy részletesebben elemezni merjem, de ezen az oldalon nagyon részletesen foglalkoznak a Penge trilógia tetoválásaival, de csak azzal a sorozat, vagy az animációval már nem. Lehet gyönyörködni, szemezgetni.

Az első rész aktualitása, hogy felkerült a netre egy videó, melyben Joe Carnahan megmutatja, hogy mit csinálna egy Fenegyerek történettel, hogyan képzeli el ő a vásznon. Sajnos a Fox nem volt rá vevő és valószínűleg a Marvel visszakapja a jogokat, hisz októberig nem fog elkezdődni a forgatás. Ez a jelenlegi állás, de addig még változhat.

Hogy egy kicsit ismét Fenegyerekre irányult a figyelem jó alkalom, hogy felidézzük milyen volt az a film, ami viszont elkészült.

Szentháromság (Hogy miért lett Szentháromság azt a mai napig nem értem. Penge és az Éjcserkészek sokkal jobb lett volna.)

Az Éjcserkészek egy trió volt a képregényben eredetileg, Penge, Frank Drake és Hannibal King alkotta. A filmben pedig több kis sejtben működő vámpírgyilkos csapatot jelöl, amolyan gyűjtőnév. Van benne fegyvermester, sofőr, biológus, és vadász is. Esetünkben Abigail Whistler (Jessica Biel, istenem még mikor harcra készül és fegyverkezik akkor is gyönyörű) Whistler balkézről született lánya, aki túlélte a család kiirtását, és 20 évesen Whistler maga képezte ki, és a másik vadász pedig Hannibal King akit Ryan Reynolds játszik, és nem is rosszul (ez volt az első képregényszerepe, még Deadpool, és a Zöld Lámpás előtt).

Hannibal King (képregényben): öregebb, mint Penge, már 1970 óta keresi, öli a vámpírokat. Deacon Frost harapta meg és vámpír is a mai napig, de ez nem akadályozza meg, hogy vámpírokra vadásszon. közösen fogták el, és ölték meg Pengével Deacon Frost-ot. (részletesen saját posztban később)

Hannibal King (filmben): a retrovírussal, amit az első Penge filmben találtak fel sikerült kikezelni a vámpírságból, Danica Talos harapta meg a filmben, nem Frost.

Vámpírok:

Visszatértünk az igazgatótanácsos vámpírvezetéshez, aminek az élén egy testvérpár és egy testőrszerű a végrehajtó bizottság.

A testvérpár nem csak súlytalan, de a csaj még csúnya is szegény.  A testvérbátyja amolyan szürke hivatalnok, ő meg igencsak szexuálisan frusztrált hisztérika. A harmadik, Jarko Grimwood pedig ugye egy pankrátor amolyan testőrféléjük, annak meg is felel.

Drakula: már írtam, de nem győzöm hangsúlyozni, kritikán aluli ahogy Dominic Purcell játszik, pont olyan hülye, mint Lincoln Burrows, csak itt nincs egy zseni öccse, aki mellett nem baj, ha buta, meg nulla kisugárzása van.

A filmnek három fajta vége is van.

A mozis: Drakula ajándéka képen mielőtt meghal, Pengévé változik, és az FBI azt hiszi, hogy Penge meghalt.

Az extra vég a dvd-n: Penge egyfajta kómába esik, és akkor ébred fel mikor az FBI megpróbálná felboncolni, szétver mindenkit és elmenekül.

Farkasember vég: a vámpírok kihaltak a vírusnak köszönhetően, Penge elhúz a napnyugtába, és az Éjcserkészek elkezdenek Farkasemberekre vadászni. Egyfajta „tisztelgés” a 2003-ban bemutatott és nagyon nagy sikerű Underworld előtt. (Erre a verzióra Goyer azt mondta később, hogy nevetséges, és totál szembe megy mindennel, ami Penge legenda)

Zene:

 Az első rész kultzenéjét a másodiknak nem sikerült másolnia és az embernek végig, azaz érzése, hogy most már ebben a harmadik részben nem is próbálkoznak, egyszerűen felejthető a legjobb szó rá.

Ez azért is érdekes, mert Abigail zenét hallgat vadászat közben, erre kétszer is kitérnek mégse sikerült legalább egy épkézláb zenét csinálni/választani a filmhez.

Reflektál a másodikra, a kutyuskának a szája úgy nyílik szét, mint Nomak-é.

Rájöttek, hogy még egyszer nem lehet elkészíteni az első részt, ahogy a másodikkal próbálták, próbálták kicsit újítani, frissíteni a filmeket, de ez nem sikerült. 10/6 Drakula rögtön mínusz 6 pont volt olyan súlytalan lett, de Jessica Biel legalább ennyi plusz.

A trilógia legsikeresebb darabja a 2002-ben érkező második rész, ez hozott a legtöbbet anyagilag. Az a szomorú, hogy ennek nem sok alapja van a film amolyan állatorvosi lóként az összes folytatás, második rész hibáját magán hordozza. Gyakorlatilag az első rész halványabb kiadása.

Snipes még mindig a főszereplő, és az ő cége csinálta a filmet, az író maradt David S Goyer, és a rendező lett új, Guillermo del Toro, akinek viszont megmondták, hogy lehetsz te bármilyen látnoki erejű, csodálatos látványvilágú rendező itt márpedig az első részt kell folytatni.

Két évvel vagyunk az első rész után, Penge keresi az öngyilkos majd vámpír által felélesztett és elrabolt Whistlert. Mire megtalálja, Európában, addigra kiderül, hogy egy újfajta mutáns vámpír tizedeli a vámpírokat, és a vámpírok felkérik, hogy ugyan segítsen már levadászni nekik ezt az újfajta vámpírt.

És itt van a legnagyobb baj ezzel a filmmel.

2001-ben volt egy film Adrien Paul, a Hegylakó főszereplésével, melynek címe Az új faj. „Michael Oblowitz filmje a távoli jövőben játszódik, amikor a vámpírok többé nem rejtőzködnek, hanem a sötétből előbújva igyekeznek beilleszkedni az emberek társadalmába és békés fajként élni. Egy renitens vámpír azonban bestiális gyilkosságok egész sorozatát követi el: feltépi áldozatai torkát és kiszívja vérüket. Az ügyet egy rendőrre és vámpír kollégájára bízzák.”

Ismerős a történet? Lehet, csak én vagyok gonosz, de én ezt a filmet előbb láttam, mint a Penge 2-őt, és azonnal azt éreztem, hogy ezt a filmet másolták, csak Penge a rendőr, és a vámpír kollégák egy csapat vámpír lett.

Mi kell egy jó filmhez, vagy folytatáshoz??

- Jó forgatókönyv (itt nagyon másolásgyanús)

- karizmatikus ellenfelek

És ezzel a másodikkal is gond van. Az „új” vámpír Jared Nomak se nem elég karizmatikus, se nem elég félelmetes, se nem stílusos. Olyan csatornatöltelék, koldus, hajléktalan keverék. A vámpírok uralkodója Eli Damaskinos meg olyan öregnek, és esetlennek van ábrázolva, hogy nem nézhet ki komoly fenyegetésnek egy ereje teljében lévő harcművész fél vámpírnak. Csináltak egy black-ops sereget Penge ellen Vérfarkasok néven abban lett volna potenciál, de sajnos nem tudták kihasználni.

Próbálták lemásolni az első rész sikeres klubos jelenetét, de nagyon halvány lett, nem utolsó sorban a zene miatt, ami az elsőben nagyon jó volt, az itt maximum csak halvány másolata lehet. Még a legjobb nóta a Roni Size és Cypress Hill kollabó:

És akkor még nem írtunk a cgiről, jaj, csak az a lámpák előtti verekedős jelenet csak azt tudnám feledni… Konkrétan egy számítógépes játékból szedték ki nagyon béna lett nah:

Érdekesség 1. Penge kardja rövidült az első részhez képest, és a harmadikban még rövidebb lesz.

Érdekesség 2. Nem egy „igazgatótanácsa” hanem egy „királya” főnemese van a vámpítársadalomnak.

Azért vannak a filmek pozitívumai is:

Reflektál az első részre, Damaskinos megköszöni Pengének, hogy elintézte a Frost incidenst.

Benne van Ron Perlman, és ez piros pont azonnal minden filmnek.

A csatornás jelenetek nagyon jók.

Whistler vs. Scud konfliktust is egész jól kezelik. (Penge szerzett egy új fegyverkészítőt, és Whistler ezt nehezen viseli az elején.)

Snipes még mindig tud verekedni. És van benne jól megkoreografált verekedés, nem is kevés.

Kris Kristofferson még mindig nagyon jól hozza Whistlert.

Mindezek alapján azt kell, mondjam, hogy a film csak nagyon halvány másolata folytatása lett az első kiváló résznek. 10/6 pontot tudok rá adni maximum (és ebből 1 Ron Perlman szerepelésért jár).

Anyját születésekor megmarta és ezzel megölte egy vámpír, így ő immunis, és bosszúból vadászik a vámpírokra. Körülbelül ennyi az eredettörténete.

1998-at írunk, két évvel az X-ek előtt, és néggyel Pókember előtt. Van, aki nem a Penge első részétől számítja, de szerintem igen fontos mérföldköve volt a képregényfilmek evolúciójában a Wesley Snipes főszereplésével készült alkotásnak.

 A filmet Stephen Norrington rendezte egy angol rendező, aki nem túl „termékeny” a Penge első részén kívül ismertebb alkotása a Sean Connery főszereplésével készült, szintén képregényfilm, a Szövetség. 

Írója az a David S. Goyer aki több képregényfilm írását vállalta magára (többek között a Nolan féle Batmant is) és aki a Blade: The Series-ig írja folyamatosan Penge történetét képernyőre/vászonra.

Snipes karrierjének legjobb, és legjövedelmezőbb alakítása lett az évek során ez a képregényfilm. És a lehető legjobb választás a karakterre ő volt, hiszen 12 éves kora óta foglalkozik harcművészetekkel, több stílust is magas fokon művel. A karakter igen morcos, kellően eastwood-os a képregényben is, így játszania nem nagyon kellett.

A film története nem túl bonyolult, Penge a segítőtársával Whistlerrel kutatja föl, és öli a vámpírokat, közben keresi azt, aki megölte az anyját. Közben egy feltörekvő vámpír egy vámpíristent akar életre hívni, hogy a vámpíroké legyen a föld. Meg akarja változtatni a vámpírok közti Status Quo-t is. Nekik természetesen találkozniuk kell, és csavar is van benne.

A film főbb szereplői:

Blade, a fényjáró:

Az eredettörténetet egész jól megtartották, leszámítva, hogy egy londoni gettólakóból egy detroiti gettólakót csináltak.  A képességeit megváltoztatták, de azok a képregényben is több változáson mentek át az évek során. Az eredettörténetét nagyon jól mutatják be az intróban, illetve Whistler meséli el, nem szájbarágós, nem vesz el sok játékidőt, mint más szuperhősfilmekben.

Whistler:

Érdekes, hogy ő nem képregény szereplő volt eredetileg, hanem a Pókember animációs sorozatban szerepelt először, de erről majd részletesebben egy későbbi „A Penge éle” részben. Kris Kristofferson nagyon jól játszik, mindhárom Penge filmben kimagasló a játéka.

Ami nem világos, és szerintem igen komoly gond a filmekkel, hogy mindenki tud vívni(?!) Mind a három film fő gonosza kardpárbajt vív Pengével, aki mestere ennek. Itt is kapunk kardpárbajt, verekedést, gyilkolást éppen eleget, fogynak a vámpírok folyamatosan.

Nem lehet erről csak pozitívan nyilatkozni a filmzene lemeze arany lemez lett Amerikában, és aki 1998-2004 között akármelyik honi vidéki diszkóban megfordult biztos, hogy legalább egyszer hallotta bármelyik szombat este. Kultikus lett a nyitószáma: